Mire használható a sóder, ha nem betonozáshoz kell?

Sóderre a legtöbbször betonozáskor van szükség, de nyersen is rengeteg dologra felhasználható ez az ömlesztett anyag.

A nyers sóder felhasználása

Ha valakinek sóderre van szüksége, akkor az esetek 90 százalékában biztos, hogy betonozás áll a háttérben, hiszen ez az ömlesztett termék a cement és a víz mellett a jó minőségű és tartós beton egyik alapvető kiegészítője. Sőt, sóderből kell a legtöbb a masszív betonfelületek elkészítéséhez, miközben egyáltalán nem mindegy, hogy melyik típusát választjuk, hiszen minél apróbb szemcseméretű típusa mellett döntünk, annál vékonyabb és finomabb felületek alakíthatók ki a segítségével.

A Békás Logistic kínálatában többféle szemcseméretben és piacvezető áron elérhető sóderről azonban sokan nem tudják, hogy közel sem csak a betonozás kötelező kelléke. Bár ez a legáltalánosabb felhasználási módja, azonban a nyers sóderre is rengeteg különféle esetben lehet szükségünk. Hogy mégis mikor tudjuk önmagában használni ezt az ömlesztett terméket? Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány általános alkalmazási módot!

“A

Fundamentum alatti ágyazáshoz

Hogy egy ingatlan alapja – különösen a sávos kialakítású fundamentumok esetén – tömör betonból készül, az teljesen nyilvánvaló, de vannak olyan esetek, amikor a beton alatt szükség van némi felületigazításra. A túl homokos, túl vizes, gyakran túl agyagos alapokat ugyanis szokás mélyíteni a szabványértékeknél annak érdekében, hogy megfelelő ömlesztett anyaggal legyen kitöltve az alap későbbi kímélése, a fundamentum megfelelően stabil környezete miatt.

Ebből a célból nagyon sokféle ömlesztett termék ideális lehet, a darált betontól kezdve, a murván át, a bazaltig bezárólag, azonban a legtöbb esetben sódert használnak fel hozzá az építkezéseken. Ennek az oka nem más, minthogy ár-érték arányban általában az a legjobb, nem mellesleg egy építkezésen mindig kéznél van, és rendszerint nagyon ritka, ha egy-két köbméternél több sóderre van szükség azért, hogy kellően stabil, döngölt ágyazatot készítsünk a házalap számára.

Lábazati kitöltésre

Míg a fundamentum alá ritkán kell túl sok sóder, addig a lábazati kitöltéskor már kifejezetten nagy mennyiség, akár két teherautónyi sóder is elfogyhat. Ez természetesen jelentős mértékben függ a tulajdonos döntésétől, a lábazat magasságától, de attól is, hogy az épület alatt mekkora pinceszint húzódik meg. Alapvetően lábazati kitöltésre nem sódert ajánlanak a szakemberek, hanem kulé kavicsot, hiszen egyáltalán nem tudja felszívni, és esetlegesen az aljzatba vezetni a talajvizet, de a jó minőségű, kellően nagy szemcsenagyságú sóder ugyanilyen hatékony lehet.

Elsődlegesen azért választják előszeretettel, mert a sóder ára sokkal alacsonyabb, mint a kulé kavicsé, ennek megfelelően rengeteget spórolhatnak vele a tulajdonosok az építkezés során. Másodsorban pedig nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a jó minőségű, kellően száraz és nagy szemcsenagyságú sóder ugyanolyan jól funkcionál ebből a szempontból. Alkalmazása ugyan kicsit körülményesebb, hiszen rétegezett formában kell lerakni, ezáltal 10-15 centiméterenként fontos lehet döngölni, de kapcsolódó cikkünkben bővebben is írtunk már arról, hogy miként kell alkalmazni a sódert lábazati kitöltésre.

Térkő alatti ágyazáshoz

Amennyiben térkövezni szeretnénk az udvart, esetleg egy járdát vagy autófeljárót, akkor az közel sem csak úgy működik, hogy kiássuk a helyét, majd belefektetjük a térköveket, hiszen ez a módszer mind az esztétika, mind a tartósság tekintetében egyaránt komoly problémákat vet fel. Nagyon fontos, hogy a térkövezett felületnek megfelelően megalapozzunk, ami ebben az esetben nem masszív betonalapot jelent, hanem egy olyan felületet, ami kellően szilárd ahhoz, hogy megtartsa a térkövet, de mégis átereszti a nedvességet.

“Térkő

Ezt a sajátos hátteret több ömlesztett anyag is képes biztosítani, de kétség sem férhet hozzá, hogy az aprószemű 0-4-es vagy 0-8-as sóder a legjobb mindegyik közül. Ennek az oka, hogy a kisebb kőzetdarabkák a megfelelő döngölés után kellően egyenes felületet tudnak biztosítani úgy, hogy abba be tudjuk ágyazni a térkövet, el tudjuk süllyeszteni őket ebben, miközben a szemcsék soha nem zárnak össze annyira, hogy ne tudják elvezetni a nedvességet. Ez tökéletesen igaz abban az esetben is, ha egyaránt ilyen aprószemű sódert alkalmazunk a fundamentum mellett a fugázáshoz.

Ömlesztett anyag ágyazásához

Természetesen közel sem csak a szilárd felületek számára szükséges ágyazni, hiszen a térkövek mellett valamennyi ömlesztett anyagból készült járda, beálló vagy parkoló esetén fontos, hogy ne a puszta földdel érintkezzen. Ennek több oka is van. Az egyik, hogy a puszta föld egy idő után egyszerűen elnyeli az ömlesztett terméket, a murva, a bazalt vagy az andezit különösen gyakori nagy terhelés – így például autóforgalom – esetén egyszerűen elsüllyed, keveredik a sáros alappal, ami rengeteg kellemetlenséghez vezet.

Amennyiben azonban egy ilyen felület alá, a kiásott fundamentumba speciális vízáteresztő fóliát alkalmazunk, illetve rajta néhány centiméter vastagságban sódert – egy autóbeálló esetén az osztályozatlan sóder is ideális ebből a szempontól –, akkor ezek a problémák egycsapásra megoldódnak. Ez azonban még messze nem minden, hiszen – különösen akkor, ha az oldalsó szegélyekről is gondoskodtunk –, megszabadulhatunk az ömlesztett anyagba növő gyomnövényektől, amelyek nemcsak a felszín koszolódását eredményezik, hanem más egyéb, főként esztétikai problémát is eredményeznek.

A legtöbb sóder betonozáshoz szükséges

Azt azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a legtöbb sódert egy építkezés során vagy a ház körül nem feltétlenül nyers formában alkalmazzák, az ömlesztett anyag jelentős része cementtel vegyítve, betonként végzi valamilyen formában. Itt pedig nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen sódertípusok léteznek, és azokat konkrétan mire lehet felhasználni, hiszen könnyen rendelhetünk több köbméter rossz sódert, ha nem ismerjük a lehetőségeket.

Arról van itt szó, hogy a sódert szemcsenagyságonként osztályozzák. A legapróbb szemű variáns a 0-4 milliméteres típus, amit jellemzően kétszer rostálnak, és sok esetben egyfajta homokszerűség jellemző rájuk, noha annál egy kicsit durvább, érezhetően kavicsosabb termékről van szó, amit a legfinomabb betonfelületekhez alkalmaznak. Ideális simító és kiegyenlítő betonhoz, de nagyszerű vakoló- és falazó habarcs is készíthető belőle szükség szerint.

“Sok

Ennél nagyobb szemcsenagyságú a 0-8 milliméteres sóder. Itt már kisebb, közel egy centiméteres kavicsok is megtalálhatók, és nemcsak érzetre, hanem ránézésre is sokkal sóderesebb jelleget ölt, mint a 0-4-es variáns. Alapvetően még mindig finomabb, vékonyabb betonfelületek kialakítására ideális, a szakemberek 4 centiméteres vastagság alatt ajánlják, így például komplett aljzatkialakításra, javítási feladatokra kifejezetten jó választás.

A legáltalánosabb sódertípus azonban minden kétséget kizáróan a 0-16-os vagy 0-24-es variáns. Sok esetben nem tesznek köztük különbséget, mindkettő a nagyon masszív betonfelületek esetén ideális, így az alapok, a járdák, a lépcsők vagy a betonból készült feljárók mellett biztosan nem okoznak kudarcot. Ezt érdemes választani akkor is, ha fundamentumot vagy ömlesztett anyagot ágyaznánk a fentiekben leírt módon.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Termőföld rendelése ősszel? Szempontok, melyekre érdemes odafigyelni!

2022-11-20

Ha termőföldet rendelnénk magunknak az őszi időszakban, akkor több szempontra oda kell figyelnünk, mint ősszel.

Murvás felületek tisztítása és takarítása az őszi időszakban

2022-11-10

Szeretnénk megőrizni a murvás felületek fehéres, szürkés, fennkölt árnyalatát még az őszi időszakban is? Így sikerülhet!

Betonozás ősszel: földnedves betonnal biztosan nem lesz probléma

2022-10-20

A betonozás főszezonja határozottan a nyári időszak, de tavasszal és ősszel is jó minőség érhető el, ha odafigyelünk.

Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben