A sóder, mint lábazati feltöltőanyag

A lakóházak lábazatának feltöltésére régen egyszerű termőföldet használtak, de a sóder sokkal hatékonyabb erre a célra.

Sóder lábazati feltöltésre

A legtöbb embernek a sóderről minden kétséget kizáróan a betonozás jut eszébe, ami nem meglepő, hiszen ez a kérdéses ömlesztett anyag leggyakoribb felhasználási módja. Ezen felül azonban rengeteg egyéb olyan esetet ismerünk, amikor a sóder nyers formájában kerül felhasználásra, így például az építkezéskor nemcsak az alaphoz vagy az aljzat kialakításához, hanem a lábazati feltöltéshez egyaránt több köbméterre lehet szükségünk annak függvényében, hogy a földszinttől milyen mértékben magasították meg az épületet.

Bár annak idején egyszerű termőfölddel töltötték ki a földszint és az aljzat közti helyet, azonban csakhamar rádöbbentek arra a kivitelezők, hogy ezzel problémák adódhatnak, hiszen a föld felveszi a talajvizet, ami utána komoly gondokat okozhat a falszerkezetben, de a vizesedés és a penészesedés miatt az emberi komfortot is rombolja. Noha sok esetben alkalmaznak drénköves feltöltést, ha azonban egy olcsó megoldást szeretnénk, a jó minőségű sóder ugyanolyan jó döntés.

Miért jó a sóder, mint lábazati feltöltő?

A sóder alapanyaga nem más, mint szilárd kőzet, gyakorlatilag kőzúzalék, aminek az egyik sajátossága az, hogy a vizet fentről-lefelé ugyan átereszti, azonban fordítva ez a folyamat már nem működik. A részecskék között tehát nincs kölcsönhatás, előfordulhat például, hogy az alapszinten áll a víz, azonban a sódert egyrészt nem károsítja, másrészt nem tudják átadni egymásnak a nedvességet a kőzetdarabkák.

Ez a fentiekben már érintett probléma miatt nagyon fontos, ha ugyanis a talajvíz fel tud szivárogni az aljzatig, illetve eléri a lábazat szigetelésén felüli részét, akkor hosszabb távon károkat okozhat benne. Az pedig a legkisebb baj, hogy visszahullik a lábazati szigetelés, vagy a rajta alkalmazott vakolás, ha a szerkezet repedezni kezd, illetve meggyengül, az hosszabb távon az egész ház stabilitására negatív hatást gyakorolhat, és akkor a beltéri vizesedés és penészesedés problémáját nem is érintettük alaposabban.

Gyakran termőföldre is szükség lehet

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nem minden esetben szükséges a teljes lábazatot feltölteni sóderrel, ez különösen a magasabb felépítményű, részben pincézett ingatlanoknál teljességgel felesleges. Rengeteget spórolhatunk tehát azzal, ha termőföldet terítünk el a lábazaton belül egy bizonyos vastagságban - maximum az aljzatszint feléig -, hiszen a sóder annyira hatékonyan megköti a vizet, hogy ez a megoldás is teljesen biztonságos, hovatovább tartós lehet.

Az árról nem is beszélve! Nyilvánvalóan ez nem minden építkezésnél kivitelezhető! Ha az aljzatot nem úgy alakítják ki, nem kap belülről is vízszigetelést, esetleg olyan helyre épül a ház, ahol komoly gondot okoz a belvíz, ott érdemes megfontolni ennek az alkalmazását, hiszen a spórolás gyakran súlyos gondokat jelenthet a későbbiekben.

Amire figyelni kell a sóder alkalmazásakor

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy a sódert milyen formában alkalmazzák az aljzatkialakítás során. Ez nem olyan, mint a drénkő, ami alig tömörödik, a sóder nagyon változatos szemcseméretekből tevődik össze, ebből kifolyólag pedig tömörítést igényel, hovatovább speciális betermelést. Teljességgel elképzelhetetlen például, hogy egy másfél méter magas sóderágyat egyetlen ütemben betermelnek a helyére, majd utána a felső réteget tömörítik. Ezzel nagyjából a felső 15-20 centiméter ülepedik csak, az alsóbb szinteken azonban a későbbiekben folyamatos tömörödés várható.

Ez süllyedést okozhat, ami később a ház belső aljzatainak repedéseit, megereszkedéseit idézheti elő, így rengeteg problémát, milliós károkat okozhat - pláne a helyreállítás tekintetében. Emiatt az aljzat feltöltésekor 15-20 centiméterenként kell haladni a sóder betermelésével, majd minden egyes réteget egy lapvibrátorral vagy egy békával alaposan tömöríteni, és így haladni rétegről-rétegre addig, amíg el nem érjük az aljzatszintet. Ez a megoldás garantáltan rendkívül tartósnak tekinthető, és hosszabb távon sem okozhat majd problémát a ház szerkezetében.

A sóder minősége sem elhanyagolható

Lényeges szempont még itt, hogy milyen minőségű a sóder! Az erősen agyagos ömlesztett anyag itt sem jó megoldás, hiszen ezeken a pontokon a nedvesség felszökhet akár az aljzatig is, így mindig ügyeljünk arra, hogy kellő tisztaságú, azaz jó minőségű sódert vásároljunk ebből a célból.

A betonozásra alkalmazott ömlesztett anyag például már tökéletesen ideális, hiszen abban sem lehet agyag, törmelék, növénymaradék vagy más egyéb hulladék. Leendő otthonunk biztonsága és tartóssága érdekében tehát nem érdemes a közeli folyóból vagy patakból kimerni az ehhez szükséges sódert, amennyit ugyanis ezzel spórolunk, annak az árát a későbbiekben sokszorosan visszafizethetjük majd.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Ezért jó döntés a darált beton alapozási munkálatok során

2021-09-12

A különféle alapozási teendőkhöz sok esetben jó lehet a darált beton, azonban fontos tudni, hogy nem mindig!

Milyen esetekben lehet szükségünk gépi földmunkára?

2021-08-12

Jelentős átalakítás vár ránk a ház körül, de nem tudjuk, hogy lefedi-e a tevékenységet a gépi földmunka? Most kiderül!

Bemutatkozik a poros murva

2021-07-20

A poros murva az ömlesztett anyag osztályozatlan típusa, mely rengeteg munkafolyamatnál jelent kiváló alternatívát.

Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben