Hogyan keletkezik a homok?

A homok keletkezése rendkívül hosszú és összetett folyamat, ami kifejezetten érdekes lehet még a laikusok számára is.

Mindent a homok keletkezéséről

A homok az építőipar egyik legfontosabb alapeleme, ami minden építkezés, minden felújítás és kisebb-nagyobb beruházás során szerepet kap. Bár egyre több riasztás kap szárnyra azzal kapcsolatban, hogy hamarosan elfogy a homok a Földön, a jelek szerint azonban ez csak regionális probléma lehet egy ideig. Magyarország például kifejezetten gazdag az ásványi anyagokban, így a homokban is, ezért számunkra a jövőben sem okoz majd problémát, hogy a hazai bányák kielégítsék a lakosság szükségleteit.

A Békás Logistic is kizárólag jó minőségű magyar homokot forgalmaz, amiről kevesen tudják, de története nem a közelmúltban, hanem a földtörténeti időszak utolsó félmilliárd évében kezdődött, és jelenleg a Föld felszínének legalább a 80 százalékát ilyen, illetve ehhez hasonló üledékes kőzetek, illetve üledékek borítják. Ezek közül is az egyik legközönségesebb, legáltalánosabb üledék a homok, melynek egy jelentős része természetesen nem használható építkezésre.

Ez azonban egy másik történet, az alábbiakban most a homoknak, mint ömlesztett terméknek a keletkezéséről lesz szó.

A homok keletkezése mindig a hegyvidékektől indul

Amennyiben a homok képződéséről beszélünk, csak nagyon kevesen gondolják, hogy a folyamat indulása meglepően magasról, a kiemelkedő hegyvidékekről indul el, ahol a túl magas nyomás, valamint természetesen a szélsőséges hőmérsékleti értékek hatására a sziklák, a szilárd kőzetek aprózódása veszi kezdetét. Ezt a folyamatot rengeteg külső tényező határozza meg, így a napsugárzás, a fagy, a növények, az állatok, de még a szél és a vízmozgás is ide sorolhatók.

A sziklák tehát apróbb darabokra esnek, majd a gravitáció hatására elindulnak a völgyek, a síkvidékek irányába, ami sok esetben évmilliók munkája. Közben természetesen folyamatos kémiai átalakulások veszik kezdetüket, különösen az oldódás, a hidrolízis és a redukció, de a vízben megtalálható oldott szén-dioxid vagy a levegőben előforduló oxigén, szén-dioxid és pára triumvirátusa, sőt az élőlények sav- illetve lúgtermelése egyaránt megtámogatják a az egészet.

“Ahhoz,

Természetesen az aprózódás folyamatát nagyban befolyásolja az éghajlat, valamint a domborzat is. A kőzetek mállása és bomlása például határozottan a nagyon meleg, csapadékos klíma mellett a legáltalánosabb. Emiatt a trópusi közegekben a leggyorsabb és legnagyobb mértékű ez a folyamat, míg a mindig fagyos sarkvidékeken a legkevésbé jellemző.

Amennyiben a körülmények ideálisak a kőzetaprózódáshoz, akkor a kisebb darabkákat már a gravitáció, a szél, a víz és a jég képesek aprólékosan mozgatni. Miközben ez történik, a málladék lassan eljut a különféle – úgynevezett – üledékgyűjtő medencékbe. Ezek többnyire a folyók középső és alsó szakaszain helyezkednek el, ahol ezt az üledéket minden esetben rétegterhelési nyomás éri, nedvességtartalmát pedig elveszíti közben. Ennek a folyamatnak a részeként a hőmérséklet növekedésével egyetemben cementáló anyag kerül a részecskék közé – többnyire kalcit, dolomit vagy kova –, ásványi anyagtartalmuk – főként a kvarc és a turmalin – pedig megnövekszik.

Így keletkezik az építkezéseken is használt, kimagasló ásványi anyag tartalommal rendelkező homok, ami túlontúl laza állag esetén homokkővé alakul, máskor jellemzően betonban, térkövek alatt vagy játszótereken végzi.

A homok ásványi összetétele

Az igazán jó minőségű homok ásványi összetétele rendkívül jól kimutatható, illetve meghatározható, és nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy építkezések során alkalmazható legyen.

Az egyik legfontosabb összetétele a kvarc, vagy más néven szilícium-dioxid, amit a földtan csak az egyik leggyakoribb és legmagasabb ellenállási faktorral rendelkező ásványként ismer a Földön. Manapság a homok összetételében egyre nagyobb mennyiségben találkozhatunk vele.

“A

Ezen felül a homokban találhatunk földpátot, amfiboltot és piroxént, melyek mennyiségileg folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak. Ki kell emelni továbbá, hogy a homokban nagyon gyakran találni lepusztuló kőzetszemcséket is, így például csillámokat, földpátokat, karbonásványokat, agyagásványokat, de még járulékos ásványokat is, mint amilyen a rutil vagy a cirkon.

Honnan származik a homok?

Noha a fentiekben már kiemeltük, hogy a homok keletkezése a magas hegyekben kezdődik, de ez még nem válasz vagy magyarázat arra, hogy milyen úton-módon jut el hozzánk, pontosabban milyen utat járt be addig, hogy egy munkagép kiemelje a bányából. Szerencsére a homok útját nagyon jól vissza lehet követni, aminek az oka, hogy rengeteg információt hordoz magában az eredeti lepusztulási közeg kőzettani sajátosságairól, sőt még a távolságról is.

Ez azonban még messze nem minden! Hogy a homokszemcséket konkrétan mi, szél, víz vagy jég szállította-e a rendeltetési helyére, arról szintén árulkodik a méreteloszlás, a rétegzés módja, a kerekded jellege, a felszíne, de még az is, hogy magának a homok testének milyen geometriája van. Példának okáért a vizes szállítóközegre jellemzően a gyengén lekerekített forma, valamint a hozzá kapcsolódó fényes felület a jellemző. Ha a homokszemek kerekdedebb hatást keltenek és matt felületűek, akkor általában a szél végezte a szállítást.

Tudni kell, hogy a legtöbb homok általában vízben rakódik le, ami szintén rengeteg árulkodó tulajdonságot nyújt az ömlesztett anyagnak. Példának okáért ilyenkor bizonyos ásványok megjelenése, sőt ősmaradványok egyaránt utalhatnak a háttérre, sőt arra is, hogy milyen mélyről származik a homok, illetve milyen áramlási viszonyok voltak jellemzők rá. Példának okáért egy savanyú vízközegű mocsárból kiemelt homokban rengeteg a szén, a markazit, valamint a kaolinit, és míg a lúgos tengervízből származó homokban sok a kalcit vagy a markazit, addig a sós vízben bizonyos ásványok, főleg kősó, kálisó és gipsz figyelhetők meg.

Hol található homok Magyarországon?

Amint azt már fentebb is említettük, Magyarország kifejezetten szerencsésnek tekinthető, ha a homokellátásról beszélünk, hiszen a felszín háromnegyedét legalább üledékes kőzet fedi. A legtöbb üledékes kőzet a hegységek peremén található, köztük pedig a legidősebbek a vizsgálatok alapján legalább 345 millió évesek. Jellemző a vöröses, de még inkább a tarka színben játszó homok, ami sok földpátot tartalmaz. Kifejezetten sok ilyen található itthon a Villányi- és a Tokaji-hegységben, a Mecsekben, valamint a Dunántúli-középhegységnél egyaránt.

“Magyarország

Az ezeken a pontokon található homok zöme a triász korszak elejéről származik, jellemzően tehát vöröses árnyalatú, szélfútta dűnehomokról beszélünk, érdekesség pedig, hogy ezzel szemben a Gerecsében találni a kréta korszakból eredeztethető, nagy mennyiségű glaukonitot tartalmazó homokot is. A legtöbb homok viszont a harmadidőszakból származik, hiszen ekkor az Alpok és a Nyugati-Kárpátok elkezdett gyorsan kiemelkedni, majd lepusztulni, aminek az eredménye az üledékképződés felgyorsulása lett.

Ebben az időszakban rakódott le nagyon sok homok a Budai-hegységben, de a folyamatot felgyorsította a harmadidőszak második felében a Pannon-tó keletkezése is. Majd következett a negyedidőszak – nagyjából 2 millió évvel ezelőtt –, ami rengeteg folyóvízi homokot és kavicskövet eredményeztett az Alföldön és a Kisalföldön, valamint a Duna környezetében. Rengeteg homok keletkezett a Kárpát-medencében a pleisztocén során is – a gyors éghajlatváltozás következtében –, aminek részeként a folyók a Duna-tiszta közét és a Tiszántúlt töltötték fel ezzel az ömlesztett anyaggal.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Termőföld rendelése ősszel? Szempontok, melyekre érdemes odafigyelni!

2022-11-20

Ha termőföldet rendelnénk magunknak az őszi időszakban, akkor több szempontra oda kell figyelnünk, mint ősszel.

Murvás felületek tisztítása és takarítása az őszi időszakban

2022-11-10

Szeretnénk megőrizni a murvás felületek fehéres, szürkés, fennkölt árnyalatát még az őszi időszakban is? Így sikerülhet!

Betonozás ősszel: földnedves betonnal biztosan nem lesz probléma

2022-10-20

A betonozás főszezonja határozottan a nyári időszak, de tavasszal és ősszel is jó minőség érhető el, ha odafigyelünk.

Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben