Mi a különbség a bányahomok és folyami homok között?

A bányahomok és a folyami homok között jelentős különbségek vannak. Hogy mégis melyek ezek? Cikkünkből kiderül!

A bányahomok és a folyami homok

Az ömlesztett anyagok piacán alapvetően kétféle homoktípust különíthetünk el egymástól, így normál esetben beszélhetünk bányahomokról és folyami homokról. A Békás Logistic kínálatában is ebből a kétféle homoktípusból válogathatnak a vásárlók, melyek általában kielégítik a ház körüli felhasználási igényeket, legyen szó akár betonozásról, akár térkövezésről vagy éppen a gyerekek homokozójának feltöltéséről.

Nem véletlen azonban, hogy kétféle homoktípus van, hiszen a bányahomok és a folyami homok egyaránt más felhasználási móddal rendelkezik, ennek megfelelően közel sem mindegy, hogy mikor és melyiket választjuk. Az alábbi cikkben azonban minden részletre kiterjedően beszélünk arról, hogy mikor érdemes egyik és mikor a másik mellett dönteni.

Mindent a bányahomokról

A bányahomok vagy más néven sárga homok a szemcsenagyság tekintetében teljesen megegyezik a folyami homokkal, ezáltal 0-1 mm-es darabkák találhatók benne. A színét leszámítva érzetre a bányahomok meglepően nagy hasonlóságot mutat folyami társával, valójában azonban építőanyagként nem igazán alkalmazzák, ennek az oka pedig leginkább a szemcsék kialakításából fakad.

A bányahomokot ugyanis a szél ereje formálta, ennek megfelelően a természet ereje a szemcséket olyan intenzíven görgette egymáson, hogy az aprócska darabkák teljesen gömbölyded alakot vettek fel. Egészen hasonló típusú homok található a sivatagokban is, amiből hiába van világszerte rengeteg, sajnos a gömbölyű szemcsék nem alkalmasak betonozásra, illetve más építőipari munkára sem, mert nem rendelkeznek olyan tapadófelülettel, mint a folyami homok.

Mi a különbség a bányahomok és folyami homok között?

Leginkább ennek köszönhető, hogy a bányahomok alapvetően nincs is osztályozva vagy mosva, egyszerűen csak kiemelik a bányából, és úgy nyersen, legfeljebb egy tisztítási rostálást követően kerül kiszállításra a megrendelőhöz. Sárga színét leginkább a magas agyagtartalmának köszönheti, ami még tovább rontja betonban való felhasználását.

A sárga homok felhasználása a gyakorlatban

Hogy mire használható a gyakorlatban a sárga homok? Mint fentebb már említettük, az építőiparban ritkán alkalmazzák direkt módon, de nem véletlenül találkozhatunk vele a kereskedésekben. Jó választás lehet például falazóhomok gyanánt abban az esetben, ha korabeli épület korhű felújítására van szükség, hiszen kizárólag mészhabarccsal lehet működőképes.

Alapvetően normál vakolásra – modern falazóhabarcshoz –, betonozásra vagy bármilyen feltöltésre teljesen alkalmatlan. Simítóvakolatként vagy misungként megállja a helyét, hiszen ennek leginkább csak a látszat a lényege, gyakorlati feladata azonban nincs. Szintén bányahomokkal találkozunk a legtöbbször a gyerekeknek kialakított homokozókban is. A legjobb alapanyag, hiszen az agyagtartalom miatt jól tapad, jól formázható, könnyű benne játszani, puha felület, egyszóval ideális a legkisebbek számára.

Érdekesség, hogy a bányahomokot gyakran alkalmazzák talajrétegben például különféle gépészeti vagy villamosvezetékek jelölésére. A csöveket gyakran helyezik ilyen homokrétegbe, aminek az oka bizonyos esetekben a könnyed elhelyezhetőség és a dőlésszög kialakításának egyszerűsége, máskor azonban a jelölés, a láthatóság. Ha például földmunkát végzünk, és a talajból váratlanul sárga homok kerül elő, akkor az mindig óvatosságra int, hiszen abban valamilyen vezeték futhat.

Mindent a folyami homokról

A folyami homok ugyanúgy 0-1 milliméteres szemcsenagyságú ömlesztett anyag, mint a bányahomok, azonban már a szín, az érzet tekintetében is éles különbségek érzékelhetők a kettő között. Egy lényegesen szürkésebb, kavicshatású megoldásról van szó, melynek a szemcséi nem gömbölydedek, hanem határozottan élesek és szúrósak, ami azért fontos, mert például cementhabarccsal kiegészülve a homokszemek sokkal masszívabb és stabilabb felületet, erősebb kötést tudnak kialakítani egymással.

A folyami homokot minden esetben mossák és szitálják a kiemelést követően, így rendkívül homogén, egységes anyag, amiben nem lehet semmiféle agyag vagy más idegen, esetleg szerves anyag. Noha a legtöbb esetben szürke színű, azonban sok esetben bányánként változhat az árnyalata, így nem kell megijedni, ha esetleg nem tiszta szürke, hanem fehéresebb folyami homokot kaptunk. A lényeg a szemcseméret, ami maximum 1 milliméteres, illetve annál kisebb lehet.

A folyami homok felhasználása a gyakorlatban

Amennyiben vakolási munkálathoz keresünk megfelelő ömlesztett anyagot, akkor a folyami homok a legjobb megoldás lesz. Pontosan ezt szokták használni például simítóvakoláshoz, hiszen amilyen apró szemcsemérettel büszkélkedhet, legalább olyan jó tapadást nyújt a vakolat számára. Gyakran alkalmazzák falazóhabarcs készítésére, hiszen betonban is megállja a helyét, de vastagabb betonfelületekhez értelemszerűen nem túl gazdaságos, illetve nem is túl hatékony megoldás.

Szintén a folyami homokot szokták alkalmazni jó eredménnyel a térkövek alatt is. Ennek az oka, hogy sokkal stabilabb, masszívabb fundamentumot biztosít a kisebb-nagyobb betonkockák számára, miközben nemcsak alapozáshoz lehet kiváló, hanem természetesen a térközökbe, a fugákba is nagyszerű választás.

Amit még gyakran homoknak neveznek

Amennyiben homokról beszélünk, nagyon lényeges megjegyeznünk, hogy sok esetben sorolják ebbe a termékkategóriába a 0-4 milliméteres szemcsenagyságú ömlesztett anyagot is, amit az esetek többségében inkább sódernek kell hívni, de mivel gyakran találkozhatunk vele homokként is, ezért lényeges szóba hoznunk.

Valójában tényleg egyfajta átmenet a homok és a sóder között, egy igazi többfunkciós termék, mely alapvetően a folyami homok egy nagyobb szemcseméretű változata, amit sokkal nagyobb lyukú szitán eresztenek át, így akár a 4 milliméteres darabok is előfordulhatnak benne. Rengeteg helyen használják az építőiparban, az egyik leggyakrabban alkalmazott ömlesztett anyagról van szó, hiszen a közepesen nagy szemcsék kiválóak a vakolatban, de a betonban is, ha aljzatkialakításra van például szükség. Akárcsak a folyami homokban, úgy ebben sincs agyag, a bányában a kitermelést követően átmossák és rostálják.

Nagy előnye, hogy szinte bármilyen betonozási munkához alkalmas. Nagyszerű misung készíthető belőle – ez egy finoman teríthető betonfelület –, ideális aljzatbetonhoz, vagyis pontosan olyan anyag keverhető belőle házilagosan, mint a zsákos Estrich-ből. Jó szolgálatot tehet a vakolatnál is, valaki simításra is alkalmazza, de inkább a durva vakolathoz szerencsés választás.

Tökéletes alternatíva falazásnál is, ha falazóhabarcsban helyeznénk el, de térkövezésnél jó lehet olyan ágyazórétegben, amikor nagyobb szintkülönbségek, masszív alapok kialakítására van szükség. Ebből az ömlesztett anyagból készül a zsalukő, a betongerenda kefnije, de még könnyűbeton esetében is sokszor alkalmazzák. Igazán univerzális megoldás, ami valójában inkább sóder, mint homok, de sokszor találkozunk vele ezzel a névvel.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Milyen murva kell a térkő alá?

2022-06-20

A térkövek megfelelő stabilitásához jól meg kell gondolni, hogy milyen alábélelőt alkalmazunk. A murva például ideális!

Milyen sóder kell a betonhoz?

2022-06-10

A jó minőségű beton alapja a megfelelő sóder vásárlása, csakhogy sokan nem tudják, hogy milyen sódert vegyenek?

Valóban elfogy a homok a Földön?

2022-05-20

Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy az építőipar egyik következő nagy problémája a globális homokválság lehet.

Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben