Mire használható a bazalt?
A bazalt egy jellegzetesen sötét színű vulkáni kőzet, mely a legtöbb esetben a fekete és a szürke árnyalataiban pompázik, de sokan látnak bele kékes-zöldes árnyalatokat, amit származási helyének függvényében vörös és barna egészíthet ki. A ház körül ritkán használt ömlesztett anyag, mert bár szinte páratlan tartóssággal rendelkezik, ellenben alkalmazása elég korlátozottnak tekinthető, így például sokan csak feljárók vagy bejárók esetében használják, noha ebben az esetben kimagasló eredményesség érhető el vele.
A bazalt eredete és összetétele
Mint vulkáni kőzet, a bazalt Magyarország területén is rengeteg helyen megtalálható természetes formájában, hiszen az inaktív vulkánok közelében találkozhatunk vele. A legismertebb előfordulási helye itthon a Balaton felvidék, azon belül is a badacsonyi hegyet biztosan mindenki fel tudná hozni példának. Egy kovasavban rendkívül szegény bázikus kőzetről van szó, mely az összetétel tekintetében főként augitből és plagioklászokból áll, de sokszor lehet találni benne olivint is.
Szinte a világ minden kontinensén megtalálható, mint egy finomszemű, de rendkívül sűrű, tömött, szaknyelven bázisos kiömlésű kőzetként, mely olyan apró kristályokkal rendelkezik, hogy azt a legerősebb nagyítókkal is alig lehet látni. A legtöbbször a felszín közeléből bányászott, úgynevezett lemezes típusaival találkozhatunk. Ömlesztett anyagként apróra zúzott változatában kerül forgalmazásra, nagyobb darabokban azonban egészen más alkalmazási módjai ismertek.
A bazalt felhasználása a gyakorlatban
Rendkívül nagy keménységű kőzetként a bazalt teljes egészében fagyálló, ellenáll a mállásnak, felszíne pedig mindig egyenletesen kopik abban az esetben, ha olyan anyaggal érintkezik, ami képes koptatni. Rendkívül nehezen megmunkálható, éppen ezért felhasználása egészen korlátozottnak tekinthető például a murvához viszonyítva.
A házak körül a leggyakrabban feljárókat, behajtókat, nagyobb teher megtartására képes beállókat, illetve parkolókat alakítanak ki belőle. Noha nem tömörödik olyan jól, mint a murva, azonban kiemelkedő szilárdsága miatt nem süllyed meg, nem deformálódik, ha ideális alapot ástak hozzá, illetve azt megfelelő szegélyekkel látták el. A bazaltfelületek tartósságához ugyanis a nagy teherbírás ellenére is fontos a megfelelő kialakítás, hiszen döngölt sóderalap nélkül a bazaltfelületek például képesek belesüllyedni a földbe, és mivel ez a tulajdonság oldalirányban is megvalósulhat, ezért értelemszerűen a vastag betonszegélyes oldalak is fontosak.
Mivel egy kifejezetten durva ömlesztett anyagról beszélünk, nem igazán lehet vele finoman dolgozni, de eleve nem is erre találták ki, sokkal inkább arra, hogy megtarthassa a legnagyobb súlyt is, illetve közlekedhető legyen akár teherautókkal, mezőgazdasági gépekkel, vagy éppenséggel kamionokkal. Éppen ezért alkalmazzák gyakran olyan helyeken felületkialakítás céljából, ahol ilyen súlyosabb járművek gyakran előfordulhatnak. Teherbírását jól jelzi, hogy nemcsak Magyarországon, hanem külföldön egyaránt nagy mennyiségben alkalmaznak bazaltot például vasúti töltések kialakítására, illetve útalapokhoz, sőt útburkolatként egyaránt.
Főként a bazaltban gazdag régiókban gyakran találkozhatunk bazaltkövekből épített kerítésekkel, lábazatokkal sőt komplett építményekkel is – lásd a badacsonytomaji Szent Imre templomot, melyet teljes egészében ebből építettek. Fontos kiemelni, hogy a zúzott bazalt annyira apró szemű, hogy erre a célra alkalmatlan, ezekhez az építményekhez jellemzően már eleve sziklaméretű alapanyagot használtak a tervezők, vagy csak laposabb formájukban burkolásra használták fel őket. A bazalt tehát alapvetően egy sokféle felhasználási móddal rendelkező kőzettermék, de ömlesztett anyagként ismert méretében megvannak a maga korlátai.