A bazalt bányászatának és felhasználásának története Magyarországon

Hogy milyen régi időkre nyúlik vissza Magyarországon a bazalt bányászatának története? Cikkünkben ennek jártunk utána.

A bazalt bányászatának története hazánkban

Ha a természeti kincsek gazdagságát vesszük tekintetbe, akkor Magyarország kifejezetten előnyös helyzetben van, hiszen rengeteg ömlesztett anyaggal rendelkezünk, melyek gyakran meg is határozzák egy-egy tájegység sajátosságait. Elég csak ezen a téren például a Balaton-felvidékre gondolnunk, ahol szinte bármerre sétálunk, bazaltot találunk, sőt mi több, nemcsak a feljárókat vagy a parkolókat tartósították ezzel, hanem gyakran ebből készülnek a kerítések, a házak lábazatai, a járdák és így tovább.

Lássuk azonban egy kicsit alaposabban, hogy mit kell tudni a Békás Logistic kínálatában is elérhető jó minőségű magyar bazalt bányászatának múltjáról!

Mi az a bazalt?

Amiért a Balaton-felvidéken annyi bazalt van, azt a sok szunnyadó vulkánnak, a rengeteg tanúhegynek lehet köszönni. A bazalt ugyanis egy vulkáni kiömlési kőzet, ami pontosan akkor keletkezik, amikor a forró láva lehűl és megszilárdul. Kevesen tudják róla, de nemcsak a Földön, hanem az egész Naprendszerben is a leggyakoribb kőzettípus, melynek jelenlététét kimutatták már a Holdon, a Marson és a legkülönfélébb kisbolygókon is.

A Földön Magyarország különösen gazdag a bazaltban. Itthon a Balaton-felvidéken és Nógrádban található a legtöbb, de a Kisalföld is rengeteggel büszkélkedhet. A Badacsony, a Gulács, a Tátika, a Haláp, a Somló vagy a Ság hegy például a legismertebb bazalthegyek közé sorolhatók.

A rómaiak kezdtek el bazaltot bányászni Magyarország területén

Az első bazaltbányászatra utaló jelek Magyarország területéről a rómaiakhoz köthetők, akik a Borostyánkő út dunántúli szakaszához használták fel konkrétan a Ság hegyről származó bazaltot. Hazánk történelmét tekintve a 19. században indult útnak a kőzet kitermelése, az első bazaltbánya és kőfejtő a Sümeg mellett található Sarvaly hegyen épült fel.

Kezdetben a tanúhegyek oldalában nyíltak kifejezetten aprócska, leginkább a helyiek igényeit kiszolgáló bányák, melyek jellemzően nem mentek túl mélyre, felszíni bányák voltak, a vulkáni kúpok legalsó szintjén haladt a munka, aminek részeként az itt található bazaltomlások törmeléke került összegyűjtésre és felhasználásra az útépítéseknél. Természetesen a későbbiekben egyre mélyebbre mentek, és rájöttek, hogy jobb minőség és könnyebb munkavégzés vár a bányászokra, ha a hegy bazaltkúpja kerül kitermelésre.

A balatoni vasút építésekor állandósult a bazaltbányászat

A feljegyzések szerint az állandósuló bazaltbányászat Magyarországon az 1900-as évek legelején indult el, konkrétan a balatoni vasútvonal kiépítésekor, aminek a legnagyobb áldozata a Hegyestű nevű hegy lett, hiszen ezt a tanúhegyet sikerült majdnem teljesen elhordani, így mára csak egy félbevágott vulkáni kúp az egész, ami geológiai szempontból kifejezetten érdekes, hiszen pontosan látható rajta a bazalthegyek kialakulásának teljes folyamata.

Ezen felül a Haláp a másik olyan nagy tanúhegy, ami áldozatul esett a bányászatnak. Bár egykor akkora volt, mint a Badacsony vagy a Szent György-hegy, azonban az egykor 358 méter magas bazalthegy mára 291 méterre apadt, miután 1910 és 1990 között több mint 10 millió tonna bazaltot hordtak el a hegyből. Az innen származó bazalt népszerűsége azonban nem véletlen, hiszen egész Közép-Európában nem volt olyan kemény és szilárd ömlesztett anyag, mint ami innen származott. Rengeteg vasúti töltéshez, megannyi útépítéshez szolgáltatott máig tökéletes alapot a halápi bazalt, de az M7-es autópálya és a ferihegyi repülőtér kifutójának alapja is innen származik.

A bányászat eredményeként a Haláp tetején egy többhektáros kráter alakult ki, aminek jóvoltából geológiai szempontból itt figyelhető meg a leginkább az egykori vulkanikus tevékenység hatása is. A kráterében máig láthatóak a legkülönfélébb öt-hatszögletű, jellemzően 20 és 80 centiméteres oszlopos bazalttömbök, melyek kifejezetten egyedi látnivalónak tekinthetők a környéken.

A Badacsony, mint az egykori bazalttermelés fellegvára

A Badacsony hatalmas tanúhegye máig az egyik legismertebb bazalthegy Magyarországon. Legfelső vulkáni eredetű részében összesen kettő nagy kőbánya működött hosszú évtizedeken át. A keleti oldalon volt a tomaji bánya, az északnyugati oldalon pedig a tördemici bánya. Mindkét helyről speciális drótkötélpályákon keresztül jutott le a hegyről a frissen bányászott bazalt a közeli zúzóüzembe.

Érdekesség, hogy a tomaji bánya kötélpályájának maradványai, leginkább az oszlopok még ma is megfigyelhetők az erdőben, ami nem meglepő, hiszen teljes hosszúsága több mint 1600 méter volt. A második világháború előtt itt és Somoskőn készítették a legtöbb bazaltkockát az országban. A nagy háború idején munkatábor működött a hegyen, aminek a nyomai szintén megmaradtak.

A hatvanas évekre szinte teljesen leállt a Balaton-felvidéken a bazaltbányászat

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy a bazaltbányászat fénykora az 1900-as évek első felében volt Magyarországon, majd a világháború, aztán a természetvédelmi erők lassan leállították a folyamatot, aminek az oka, hogy több tanúhegyet is maradandó, látható károsodás ért a bányászat miatt.

A Haláp vagy a Badacsony esetén például máig látható a bányászat eredménye, de a Gulácsot is megbontották annak ellenére, hogy elsőként a bazalt omlástömeget termelték el, majd apránként elkezdték bontani a kúpot és a bazaltoszlopokat is. A Tóti-hegy esetében viszont nem volt túl jelentős pusztítás, aminek az oka az volt, hogy kizárólag kézi módszerekkel, kis kapacitással történt a termelés, amitől nem tudott károsodni a hegy valódi formája.

A hazai, de leginkább a Balaton-felvidéki bazaltbányászat ellen az ötvenes-hatvanas években indult heves tiltakozás, aminek az 1960-as évekre meg is lett az eredménye, hiszen a legtöbb tanúhegyen ekkor már leállt a bányászat, majd sorban zártak be az újabb bányák. Manapság egyedül Uzsán, a Keszthelyi-hegység szélén zajlik nagy mennyiségű bazaltbányászat – ami Közép-Európa legnagyobb bazaltbányája –, de kiegészíti a termelést a Vindornyaszőlősön található bazaltkitermelő is.

Felkeltettük érdeklődését?

Kérdésével forduljon hozzánk bizalommal.


Legfrissebb híreink

Olvassa el legfrissebb híreinket

Így alakulnak majd az ömlesztett anyag árak 2022-ben

2022-01-03

Az utóbbi hónapokban óriási változások mentek végbe az építőiparban. Nemcsak hazánkban, hanem világszerte is óriási áremelésekkel és jelentős hiánnyal néznek szembe azok, akik éppen most építkeznek, nagy felújításban vannak vagy éppen a munkájukból kifolyólag folyamatosan építőanyagra van szükségük.

Így készüljünk fel a sóder kiszállítására

2021-12-12

Mielőtt sódert rendelnénk, soha ne felejtsük el az ömlesztett anyag érkezéséhez szükséges előkészületek biztosítását.

Mi a különbség a bányahomok és folyami homok között?

2021-11-19

A bányahomok és a folyami homok között jelentős különbségek vannak. Hogy mégis melyek ezek? Cikkünkből kiderül!

Hiba!

A csillaggal jelölt mezők kitöltése kötelező!

Rendben